rádzsput

Hungarian

Etymology

From Hindi राजपूत (rājpūt, “Rajput”), from Sanskrit राजपुत्र (rājaputra, “prince”, literally “king's son”), compound of राजन् (rājan, “king”) + पुत्र (putra, “son”).

Pronunciation

IPA^(key): [ˈraːt͡ʃput]
Hyphenation: rádzs‧put

Noun

rádzsput (plural rádzsputok)

Rajput

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rádzsput	rádzsputok
accusative	rádzsputot	rádzsputokat
dative	rádzsputnak	rádzsputoknak
instrumental	rádzsputtal	rádzsputokkal
causal-final	rádzsputért	rádzsputokért
translative	rádzsputtá	rádzsputokká
terminative	rádzsputig	rádzsputokig
essive-formal	rádzsputként	rádzsputokként
essive-modal	—	—
inessive	rádzsputban	rádzsputokban
superessive	rádzsputon	rádzsputokon
adessive	rádzsputnál	rádzsputoknál
illative	rádzsputba	rádzsputokba
sublative	rádzsputra	rádzsputokra
allative	rádzsputhoz	rádzsputokhoz
elative	rádzsputból	rádzsputokból
delative	rádzsputról	rádzsputokról
ablative	rádzsputtól	rádzsputoktól

Possessive forms of rádzsput
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rádzsputom	rádzsputjaim
2nd person sing.	rádzsputod	rádzsputjaid
3rd person sing.	rádzsputja	rádzsputjai
1st person plural	rádzsputunk	rádzsputjaink
2nd person plural	rádzsputotok	rádzsputjaitok
3rd person plural	rádzsputjuk	rádzsputjaik

Related terms

rádzsa