rácsodálkozik

rácsodálkozik

Hungarian

Alternative forms

• rácsudálkozik (folksy)

Etymology

rá- +‎ csodálkozik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈraːt͡ʃodaːlkozik]
• Hyphenation: rá‧cso‧dál‧ko‧zik
• Rhymes: -ozik

Verb

rácsodálkozik

1. (intransitive, with -ra/-re) to stare/gaze at someone or something (in wonderment), to marvel at

Conjugation

conjugation of rácsodálkozik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rácsodálkozom or rácsodálkozok	rácsodálkozol	rácsodálkozik	rácsodálkozunk	rácsodálkoztok	rácsodálkoznak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	rácsodálkoztam	rácsodálkoztál	rácsodálkozott	rácsodálkoztunk	rácsodálkoztatok	rácsodálkoztak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rácsodálkoznék	rácsodálkoznál	rácsodálkozna	rácsodálkoznánk	rácsodálkoznátok	rácsodálkoznának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rácsodálkozzak  or rácsodálkozzam	rácsodálkozz or rácsodálkozzál	rácsodálkozzon	rácsodálkozzunk	rácsodálkozzatok	rácsodálkozzanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	rácsodálkozni		rácsodálkoznom	rácsodálkoznod	rácsodálkoznia	rácsodálkoznunk	rácsodálkoznotok	rácsodálkozniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			rácsodálkozás	rácsodálkozó	rácsodálkozott	―	rácsodálkozva	rácsodálkozhat

Further reading

• rácsodálkozik in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN