ruhánk
Hungarian
Etymology
ruha + -nk (possessive suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈruɦaːŋk]
- Hyphenation: ru‧hánk
Noun
ruhánk
- first-person plural (single possession) possessive of ruha
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ruhánk | — |
| accusative | ruhánkat | — |
| dative | ruhánknak | — |
| instrumental | ruhánkkal | — |
| causal-final | ruhánkért | — |
| translative | ruhánkká | — |
| terminative | ruhánkig | — |
| essive-formal | ruhánkként | — |
| essive-modal | ruhánkul | — |
| inessive | ruhánkban | — |
| superessive | ruhánkon | — |
| adessive | ruhánknál | — |
| illative | ruhánkba | — |
| sublative | ruhánkra | — |
| allative | ruhánkhoz | — |
| elative | ruhánkból | — |
| delative | ruhánkról | — |
| ablative | ruhánktól | — |