rezonancia
Hungarian
Etymology
From scientific Latin resonantia.[1] With -ancia ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrɛzonɒnt͡siʲɒ]
- Hyphenation: re‧zo‧nan‧cia
Noun
rezonancia (plural rezonanciák)
- (physics) resonance
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rezonancia | rezonanciák |
| accusative | rezonanciát | rezonanciákat |
| dative | rezonanciának | rezonanciáknak |
| instrumental | rezonanciával | rezonanciákkal |
| causal-final | rezonanciáért | rezonanciákért |
| translative | rezonanciává | rezonanciákká |
| terminative | rezonanciáig | rezonanciákig |
| essive-formal | rezonanciaként | rezonanciákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rezonanciában | rezonanciákban |
| superessive | rezonancián | rezonanciákon |
| adessive | rezonanciánál | rezonanciáknál |
| illative | rezonanciába | rezonanciákba |
| sublative | rezonanciára | rezonanciákra |
| allative | rezonanciához | rezonanciákhoz |
| elative | rezonanciából | rezonanciákból |
| delative | rezonanciáról | rezonanciákról |
| ablative | rezonanciától | rezonanciáktól |
| Possessive forms of rezonancia | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | rezonanciám | rezonanciáim |
| 2nd person sing. | rezonanciád | rezonanciáid |
| 3rd person sing. | rezonanciája | rezonanciái |
| 1st person plural | rezonanciánk | rezonanciáink |
| 2nd person plural | rezonanciátok | rezonanciáitok |
| 3rd person plural | rezonanciájuk | rezonanciáik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN