reneszánsz
Hungarian
Etymology
From French renaissance (“rebirth”), from renaître (“to be reborn”), from Latin renasci, from re- (“again”) + nasci (“to be born”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrɛnɛsaːns]
- Hyphenation: re‧ne‧szánsz
Adjective
reneszánsz (not comparable)
- Renaissance
- (typography) oldstyle (in the traditional style of typefaces designed to mimic the handwriting of scribes)
Noun
reneszánsz (plural reneszánszok)
- Renaissance
- renaissance
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | reneszánsz | reneszánszok |
| accusative | reneszánszt | reneszánszokat |
| dative | reneszánsznak | reneszánszoknak |
| instrumental | reneszánsszal | reneszánszokkal |
| causal-final | reneszánszért | reneszánszokért |
| translative | reneszánsszá | reneszánszokká |
| terminative | reneszánszig | reneszánszokig |
| essive-formal | reneszánszként | reneszánszokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | reneszánszban | reneszánszokban |
| superessive | reneszánszon | reneszánszokon |
| adessive | reneszánsznál | reneszánszoknál |
| illative | reneszánszba | reneszánszokba |
| sublative | reneszánszra | reneszánszokra |
| allative | reneszánszhoz | reneszánszokhoz |
| elative | reneszánszból | reneszánszokból |
| delative | reneszánszról | reneszánszokról |
| ablative | reneszánsztól | reneszánszoktól |
| Possessive forms of reneszánsz | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | reneszánszom | reneszánszaim |
| 2nd person sing. | reneszánszod | reneszánszaid |
| 3rd person sing. | reneszánsza | reneszánszai |
| 1st person plural | reneszánszunk | reneszánszaink |
| 2nd person plural | reneszánszotok | reneszánszaitok |
| 3rd person plural | reneszánszuk | reneszánszaik |