ragaszt

ragaszt

Hungarian

Etymology

Of uncertain origin, perhaps from Proto-Ugric *rȣ̈ŋkɜ- (“to stick”)[1] + -aszt (“causative suffix”).[2]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɒɡɒst]
• Hyphenation: ra‧gaszt

Verb

ragaszt

1. (transitive) to glue, stick

Conjugation

conjugation of ragaszt

Infinitive			ragasztani
Past participle			ragasztott
Present participle			ragasztó
Future participle			ragasztandó
Adverbial participle			ragasztva
Potential			ragaszthat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	ragasztok	ragasztasz	ragaszt	ragasztunk	ragasztotok	ragasztanak
		Definite	ragasztom én téged/titeket ragasztalak	ragasztod	ragasztja	ragasztjuk	ragasztjátok	ragasztják
	Past	Indefinite	ragasztottam	ragasztottál	ragasztott	ragasztottunk	ragasztottatok	ragasztottak
		Definite	ragasztottam én téged/titeket ragasztottalak	ragasztottad	ragasztotta	ragasztottuk	ragasztottátok	ragasztották
Conditional mood	Present	Indefinite	ragasztanék	ragasztanál	ragasztana	ragasztanánk	ragasztanátok	ragasztanának
		Definite	ragasztanám én téged/titeket ragasztanálak	ragasztanád	ragasztaná	ragasztanánk	ragasztanátok	ragasztanák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	ragasszak	ragassz or ragasszál	ragasszon	ragasszunk	ragasszatok	ragasszanak
		Definite	ragasszam én téged/titeket ragasszalak	ragaszd or ragasszad	ragassza	ragasszuk	ragasszátok	ragasszák
Conjugated infinitive			ragasztanom	ragasztanod	ragasztania	ragasztanunk	ragasztanotok	ragasztaniuk

Derived terms

• ragasztás
• ragasztó

Related terms

• ragacs
• ragad
• ragály
• ragaszkodik

References

1. Entry #1839 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN