pótol

pótol

Hungarian

Etymology

Of unknown origin. It's possible that it is derived from pót- which is only used as a prefix.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpoːtol]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: pó‧tol

Verb

pótol

1. (transitive) to substitute, to replace (something that cannot be used for some reason)

Conjugation

conjugation of pótol

Infinitive			pótolni
Past participle			pótolt
Present participle			pótló or pótoló
Future participle			pótlandó or pótolandó
Adverbial participle			pótolva
Potential			pótolhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	pótlok or pótolok	pótolsz	pótol	pótlunk or pótolunk	pótoltok	pótolnak
		Definite	pótlom or pótolom én téged/titeket pótollak	pótlod or pótolod	pótolja	pótoljuk	pótoljátok	pótolják
	Past	Indefinite	pótoltam	pótoltál	pótolt	pótoltunk	pótoltatok	pótoltak
		Definite	pótoltam én téged/titeket pótoltalak	pótoltad	pótolta	pótoltuk	pótoltátok	pótolták
Conditional mood	Present	Indefinite	pótolnék	pótolnál	pótolna	pótolnánk	pótolnátok	pótolnának
		Definite	pótolnám én téged/titeket pótolnálak	pótolnád	pótolná	pótolnánk	pótolnátok	pótolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	pótoljak	pótolj or pótoljál	pótoljon	pótoljunk	pótoljatok	pótoljanak
		Definite	pótoljam én téged/titeket pótoljalak	pótold or pótoljad	pótolja	pótoljuk	pótoljátok	pótolják
Conjugated infinitive			pótolnom	pótolnod	pótolnia	pótolnunk	pótolnotok	pótolniuk

Derived terms

• pótlás
• pótlék
• pótlólag
• pótolhatatlan
• pótolható

(With verbal prefixes):

• bepótol
• helyrepótol
• kárpótol
• kipótol
• utánpótol
• visszapótol

See also

• pót-

References

1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2