puszta
See also: Puszta
English
Noun
puszta (plural pusztas)
- Alternative spelling of pusta
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian pust and Polish pusty.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpustɒ]
Audio (file) - Hyphenation: pusz‧ta
Adjective
puszta (comparative pusztább, superlative legpusztább)
- bare
- Synonyms: csupasz, pőre
Derived terms
- pusztán
Noun
puszta (plural puszták)
- plain (an expanse of land with relatively low relief)
- (specifically, often capitalized) Pannonian Steppe
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | puszta | puszták |
| accusative | pusztát | pusztákat |
| dative | pusztának | pusztáknak |
| instrumental | pusztával | pusztákkal |
| causal-final | pusztáért | pusztákért |
| translative | pusztává | pusztákká |
| terminative | pusztáig | pusztákig |
| essive-formal | pusztaként | pusztákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pusztában | pusztákban |
| superessive | pusztán | pusztákon |
| adessive | pusztánál | pusztáknál |
| illative | pusztába | pusztákba |
| sublative | pusztára | pusztákra |
| allative | pusztához | pusztákhoz |
| elative | pusztából | pusztákból |
| delative | pusztáról | pusztákról |
| ablative | pusztától | pusztáktól |
| Possessive forms of puszta | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | pusztám | pusztáim |
| 2nd person sing. | pusztád | pusztáid |
| 3rd person sing. | pusztája | pusztái |
| 1st person plural | pusztánk | pusztáink |
| 2nd person plural | pusztátok | pusztáitok |
| 3rd person plural | pusztájuk | pusztáik |
Derived terms
- pusztaság
- pusztít
- pusztul
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6