povedál

povedál

Hungarian

Etymology

From Slovak povedať (“to say, tell”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpovɛdaːl]
• Hyphenation: po‧ve‧dál

Verb

povedál

1. (transitive, intransitive, colloquial, derogatory, dated) to jaw, talk, gas, jabber

Conjugation

conjugation of povedál

Infinitive			povedálni
Past participle			povedált
Present participle			povedáló
Future participle			povedálandó
Adverbial participle			povedálva
Potential			povedálhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	povedálok	povedálsz	povedál	povedálunk	povedáltok	povedálnak
		Definite	povedálom én téged/titeket povedállak	povedálod	povedálja	povedáljuk	povedáljátok	povedálják
	Past	Indefinite	povedáltam	povedáltál	povedált	povedáltunk	povedáltatok	povedáltak
		Definite	povedáltam én téged/titeket povedáltalak	povedáltad	povedálta	povedáltuk	povedáltátok	povedálták
Conditional mood	Present	Indefinite	povedálnék	povedálnál	povedálna	povedálnánk	povedálnátok	povedálnának
		Definite	povedálnám én téged/titeket povedálnálak	povedálnád	povedálná	povedálnánk	povedálnátok	povedálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	povedáljak	povedálj or povedáljál	povedáljon	povedáljunk	povedáljatok	povedáljanak
		Definite	povedáljam én téged/titeket povedáljalak	povedáld or povedáljad	povedálja	povedáljuk	povedáljátok	povedálják
Conjugated infinitive			povedálnom	povedálnod	povedálnia	povedálnunk	povedálnotok	povedálniuk

References

1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN