posztulátor
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpostulaːtor]
- Hyphenation: posz‧tu‧lá‧tor
Noun
posztulátor (plural posztulátorok)
- (Roman Catholicism) postulator (official who makes the case for the beatification or canonization of a proposed saint)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | posztulátor | posztulátorok |
| accusative | posztulátort | posztulátorokat |
| dative | posztulátornak | posztulátoroknak |
| instrumental | posztulátorral | posztulátorokkal |
| causal-final | posztulátorért | posztulátorokért |
| translative | posztulátorrá | posztulátorokká |
| terminative | posztulátorig | posztulátorokig |
| essive-formal | posztulátorként | posztulátorokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | posztulátorban | posztulátorokban |
| superessive | posztulátoron | posztulátorokon |
| adessive | posztulátornál | posztulátoroknál |
| illative | posztulátorba | posztulátorokba |
| sublative | posztulátorra | posztulátorokra |
| allative | posztulátorhoz | posztulátorokhoz |
| elative | posztulátorból | posztulátorokból |
| delative | posztulátorról | posztulátorokról |
| ablative | posztulátortól | posztulátoroktól |
| Possessive forms of posztulátor | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | posztulátorom | posztulátoraim |
| 2nd person sing. | posztulátorod | posztulátoraid |
| 3rd person sing. | posztulátora | posztulátorai |
| 1st person plural | posztulátorunk | posztulátoraink |
| 2nd person plural | posztulátorotok | posztulátoraitok |
| 3rd person plural | posztulátoruk | posztulátoraik |