pontmutáció
Hungarian
Etymology
From pont (“point”) + mutáció (“mutation”).
Pronunciation
- IPA(key): [ˈpontmutaːt͡siʲoː]
- Hyphenation: pont‧mu‧tá‧ció
- Rhymes: -joː
Noun
pontmutáció (plural pontmutációk)
- (genetics) point mutation
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | pontmutáció | pontmutációk |
| accusative | pontmutációt | pontmutációkat |
| dative | pontmutációnak | pontmutációknak |
| instrumental | pontmutációval | pontmutációkkal |
| causal-final | pontmutációért | pontmutációkért |
| translative | pontmutációvá | pontmutációkká |
| terminative | pontmutációig | pontmutációkig |
| essive-formal | pontmutációként | pontmutációkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | pontmutációban | pontmutációkban |
| superessive | pontmutáción | pontmutációkon |
| adessive | pontmutációnál | pontmutációknál |
| illative | pontmutációba | pontmutációkba |
| sublative | pontmutációra | pontmutációkra |
| allative | pontmutációhoz | pontmutációkhoz |
| elative | pontmutációból | pontmutációkból |
| delative | pontmutációról | pontmutációkról |
| ablative | pontmutációtól | pontmutációktól |
| non-attributive possessive - singular | pontmutációé | pontmutációké |
| non-attributive possessive - plural | pontmutációéi | pontmutációkéi |
| Possessive forms of pontmutáció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | pontmutációm | pontmutációim |
| 2nd person sing. | pontmutációd | pontmutációid |
| 3rd person sing. | pontmutációja | pontmutációi |
| 1st person plural | pontmutációnk | pontmutációink |
| 2nd person plural | pontmutációtok | pontmutációitok |
| 3rd person plural | pontmutációjuk | pontmutációik |