piszkáló
Hungarian
Etymology
piszkál + -ó (present-participle suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈpiskaːloː]
- Hyphenation: pisz‧ká‧ló
- Rhymes: -loː
Participle
piszkáló
- present participle of piszkál
Noun
piszkáló (plural piszkálók)
- pick (a tool used for picking something)
- bully (a person who is intentionally bothering others)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | piszkáló | piszkálók |
| accusative | piszkálót | piszkálókat |
| dative | piszkálónak | piszkálóknak |
| instrumental | piszkálóval | piszkálókkal |
| causal-final | piszkálóért | piszkálókért |
| translative | piszkálóvá | piszkálókká |
| terminative | piszkálóig | piszkálókig |
| essive-formal | piszkálóként | piszkálókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | piszkálóban | piszkálókban |
| superessive | piszkálón | piszkálókon |
| adessive | piszkálónál | piszkálóknál |
| illative | piszkálóba | piszkálókba |
| sublative | piszkálóra | piszkálókra |
| allative | piszkálóhoz | piszkálókhoz |
| elative | piszkálóból | piszkálókból |
| delative | piszkálóról | piszkálókról |
| ablative | piszkálótól | piszkálóktól |
| non-attributive possessive - singular | piszkálóé | piszkálóké |
| non-attributive possessive - plural | piszkálóéi | piszkálókéi |
| Possessive forms of piszkáló | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | piszkálóm | piszkálóim |
| 2nd person sing. | piszkálód | piszkálóid |
| 3rd person sing. | piszkálója | piszkálói |
| 1st person plural | piszkálónk | piszkálóink |
| 2nd person plural | piszkálótok | piszkálóitok |
| 3rd person plural | piszkálójuk | piszkálóik |
Derived terms
- fogpiszkáló
Further reading
- piszkáló in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.