parkol

parkol

Hungarian

Etymology

park +‎ -ol[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒrkol]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: par‧kol
• Rhymes: -ol

Verb

parkol

1. (transitive) to park (to bring something such as a vehicle to a halt or store in a specified place)

   Hol parkolod a kocsidat? ― Where do you park your car?

2. (intransitive, of a vehicle) to be parked

   Itt nem szabad parkolni. ― You can't park here.

   • 1990, Róbert Hámori, Egérderby, Budapest: Eötvös Kiadó, →ISBN, OCLC 908924874, page 8:

     A dzsip a lépcsőháztól nem messze parkol, balra, ide tessékelnek be, a feszültség azért már oldódik, a rendőrök is érzik, tudják, nincs mitől tartaniuk, épp eléggé elfoglal engem a magam baja, nemhogy szökésre gondoljak.

     (please add an English translation of this quote)

Conjugation

conjugation of parkol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	parkolok	parkolsz	parkol	parkolunk	parkoltok	parkolnak
		Def.	parkolom	parkolod	parkolja	parkoljuk	parkoljátok	parkolják
		2nd-p. o.	parkollak	―
	Past	Indef.	parkoltam	parkoltál	parkolt	parkoltunk	parkoltatok	parkoltak
		Def.	parkoltam	parkoltad	parkolta	parkoltuk	parkoltátok	parkolták
		2nd-p. o.	parkoltalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	parkolnék	parkolnál	parkolna	parkolnánk	parkolnátok	parkolnának
		Def.	parkolnám	parkolnád	parkolná	parkolnánk (or parkolnók)	parkolnátok	parkolnák
		2nd-p. o.	parkolnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	parkoljak	parkolj or parkoljál	parkoljon	parkoljunk	parkoljatok	parkoljanak
		Def.	parkoljam	parkold or parkoljad	parkolja	parkoljuk	parkoljátok	parkolják
		2nd-p. o.	parkoljalak	―
Infinitive	parkolni		parkolnom	parkolnod	parkolnia	parkolnunk	parkolnotok	parkolniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			parkolás	parkoló	parkolt	parkolandó	parkolva	parkolhat

Derived terms

• parkolás
• parkoló

 

(With verbal prefixes):

• beparkol
• leparkol
• ráparkol

References

1. parkol in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

• parkol in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN