operatőr
See also: operator, Operator, operátor, operatör, and operatør
Hungarian
Etymology
Borrowed from French opérateur.[1] With -őr ending. Doublet of operátor.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈopɛrɒtøːr]
- Hyphenation: ope‧ra‧tőr
Noun
operatőr (plural operatőrök)
- cinematographer, director of photography, cameraman
- (archaic) surgeon
- Synonyms: sebész, műtősebész, operáló orvos
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | operatőr | operatőrök |
| accusative | operatőrt | operatőröket |
| dative | operatőrnek | operatőröknek |
| instrumental | operatőrrel | operatőrökkel |
| causal-final | operatőrért | operatőrökért |
| translative | operatőrré | operatőrökké |
| terminative | operatőrig | operatőrökig |
| essive-formal | operatőrként | operatőrökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | operatőrben | operatőrökben |
| superessive | operatőrön | operatőrökön |
| adessive | operatőrnél | operatőröknél |
| illative | operatőrbe | operatőrökbe |
| sublative | operatőrre | operatőrökre |
| allative | operatőrhöz | operatőrökhöz |
| elative | operatőrből | operatőrökből |
| delative | operatőrről | operatőrökről |
| ablative | operatőrtől | operatőröktől |
| non-attributive possessive - singular | operatőré | operatőröké |
| non-attributive possessive - plural | operatőréi | operatőrökéi |
| Possessive forms of operatőr | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | operatőröm | operatőreim |
| 2nd person sing. | operatőröd | operatőreid |
| 3rd person sing. | operatőre | operatőrei |
| 1st person plural | operatőrünk | operatőreink |
| 2nd person plural | operatőrötök | operatőreitek |
| 3rd person plural | operatőrük | operatőreik |
Related terms
- operál
- operátor
See also
- fényképezte (the corresponding verb form, designating the director of photography in the credits)
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN