operatív
See also: operativ
Hungarian
Etymology
From German operativ.[1] With -ív ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈopɛrɒtiːv]
- Hyphenation: ope‧ra‧tív
Adjective
operatív (comparative operatívabb, superlative legoperatívabb)
- operative
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | operatív | operatívak |
| accusative | operatívat | operatívakat |
| dative | operatívnak | operatívaknak |
| instrumental | operatívval | operatívakkal |
| causal-final | operatívért | operatívakért |
| translative | operatívvá | operatívakká |
| terminative | operatívig | operatívakig |
| essive-formal | operatívként | operatívakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | operatívban | operatívakban |
| superessive | operatívon | operatívakon |
| adessive | operatívnál | operatívaknál |
| illative | operatívba | operatívakba |
| sublative | operatívra | operatívakra |
| allative | operatívhoz | operatívakhoz |
| elative | operatívból | operatívakból |
| delative | operatívról | operatívakról |
| ablative | operatívtól | operatívaktól |
Derived terms
- operatívan
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN