odavág

odavág

Hungarian

Etymology

oda- +‎ vág

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈodɒvaːɡ]
• Hyphenation: oda‧vág
• Rhymes: -aːɡ

Verb

odavág

1. (transitive) to throw, fling, hurl, dash something with force to, at, against or towards someone or something (the object is in accusative case, the place or person may require different case endings such as -ba/-be, -hoz/-hez/-höz, felé)

   odavágja a könyvet a sarokba ― to throw the book to the corner (of the room)

   odavágja a könyveket a földhöz ― to knock the books to the floor

   odavágja a poharat a falhoz ― to throw the glass at the wall

2. (transitive) to hurl a remark at someone (-nak/-nek), give someone a piece of one's mind (in an impulse of anger)

   Synonym: odamond

3. (intransitive) to hit, strike (with something -val/-vel)

   odavág az öklével ― to strike with one's fist

   Synonym: odacsap

4. to match, fit something

   az érv éppen odavág ― the argument is relevant (it is to the point)

   Synonym: odaillik

5. (intransitive, folksy) to look, glance, to throw a look at someone (-nak/-nek, -ra/-re)
   • 1962, Ferenc Móra, chapter 8, in Tápéi furfangosok‎:

     Antal lejjebb nyomja a fejibe a sapkát, és a szeme sarkával odavág a komának. Ez annyit tesz, hogy „koma, ne hagyja kend magát”, és a koma valóban nem hagyja magát.

     (please add an English translation of this quote)

   Synonym: odanéz

Conjugation

conjugation of odavág

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	odavágok	odavágsz	odavág	odavágunk	odavágtok	odavágnak
		Def.	odavágom	odavágod	odavágja	odavágjuk	odavágjátok	odavágják
		2nd-p. o.	odaváglak	―
	Past	Indef.	odavágtam	odavágtál	odavágott	odavágtunk	odavágtatok	odavágtak
		Def.	odavágtam	odavágtad	odavágta	odavágtuk	odavágtátok	odavágták
		2nd-p. o.	odavágtalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	odavágnék	odavágnál	odavágna	odavágnánk	odavágnátok	odavágnának
		Def.	odavágnám	odavágnád	odavágná	odavágnánk (or odavágnók)	odavágnátok	odavágnák
		2nd-p. o.	odavágnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	odavágjak	odavágj or odavágjál	odavágjon	odavágjunk	odavágjatok	odavágjanak
		Def.	odavágjam	odavágd or odavágjad	odavágja	odavágjuk	odavágjátok	odavágják
		2nd-p. o.	odavágjalak	―
Infinitive	odavágni		odavágnom	odavágnod	odavágnia	odavágnunk	odavágnotok	odavágniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			odavágás	odavágó	odavágott	odavágandó	odavágva	odavághat

Derived terms

• odavágás

Further reading

• odavág in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN