nyűg
See also: nyuġ
Hungarian
Etymology
Of unknown origin.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲyːɡ]
Noun
nyűg (plural nyűgök)
- nuisance, bother
- dreariness
- (obsolete) a type of front-leg hobble, typically made of rope or leather
Declension
| Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyűg | nyűgök |
| accusative | nyűgöt | nyűgöket |
| dative | nyűgnek | nyűgöknek |
| instrumental | nyűggel | nyűgökkel |
| causal-final | nyűgért | nyűgökért |
| translative | nyűggé | nyűgökké |
| terminative | nyűgig | nyűgökig |
| essive-formal | nyűgként | nyűgökként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyűgben | nyűgökben |
| superessive | nyűgön | nyűgökön |
| adessive | nyűgnél | nyűgöknél |
| illative | nyűgbe | nyűgökbe |
| sublative | nyűgre | nyűgökre |
| allative | nyűghöz | nyűgökhöz |
| elative | nyűgből | nyűgökből |
| delative | nyűgről | nyűgökről |
| ablative | nyűgtől | nyűgöktől |
| Possessive forms of nyűg | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nyűgöm | nyűgjeim |
| 2nd person sing. | nyűgöd | nyűgjeid |
| 3rd person sing. | nyűgje | nyűgjei |
| 1st person plural | nyűgünk | nyűgjeink |
| 2nd person plural | nyűgötök | nyűgjeitek |
| 3rd person plural | nyűgjük | nyűgjeik |
Derived terms
- nyűglődik
- nyűgös
- nyűgöz
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN