nyomtatott
Hungarian
Etymology
nyomtat + -ott
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɲomtɒtotː]
- Hyphenation: nyom‧ta‧tott
- Rhymes: -otː
Verb
nyomtatott
- third-person singular indicative past indefinite of nyomtat
Participle
nyomtatott
- past participle of nyomtat
Adjective
nyomtatott (not comparable)
- printed, print (reproduced on paper by means of a machine)
- Antonyms: (handwritten) kézírásos or kézzel írt/írott, (electronic) elektronikus
- block (handwritten without connecting the letters)
- Antonym: (folyóírással) írt/írott
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyomtatott | nyomtatottak |
| accusative | nyomtatottat | nyomtatottakat |
| dative | nyomtatottnak | nyomtatottaknak |
| instrumental | nyomtatottal | nyomtatottakkal |
| causal-final | nyomtatottért | nyomtatottakért |
| translative | nyomtatottá | nyomtatottakká |
| terminative | nyomtatottig | nyomtatottakig |
| essive-formal | nyomtatottként | nyomtatottakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyomtatottban | nyomtatottakban |
| superessive | nyomtatotton | nyomtatottakon |
| adessive | nyomtatottnál | nyomtatottaknál |
| illative | nyomtatottba | nyomtatottakba |
| sublative | nyomtatottra | nyomtatottakra |
| allative | nyomtatotthoz | nyomtatottakhoz |
| elative | nyomtatottból | nyomtatottakból |
| delative | nyomtatottról | nyomtatottakról |
| ablative | nyomtatottól | nyomtatottaktól |
| non-attributive possessive - singular | nyomtatotté | nyomtatottaké |
| non-attributive possessive - plural | nyomtatottéi | nyomtatottakéi |
Further reading
- nyomtatott in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN