nyomkövetés
Hungarian
Etymology
nyom (“trace, track, trail”) + követés (“following”)
Pronunciation
- IPA(key): [ ˈɲomkøvɛteːʃ]
- Hyphenation: nyom‧kö‧ve‧tés
Noun
nyomkövetés (plural nyomkövetések)
- trace, tracing (the act of tracing, the process of finding something that is lost by studying evidence)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nyomkövetés | nyomkövetések |
| accusative | nyomkövetést | nyomkövetéseket |
| dative | nyomkövetésnek | nyomkövetéseknek |
| instrumental | nyomkövetéssel | nyomkövetésekkel |
| causal-final | nyomkövetésért | nyomkövetésekért |
| translative | nyomkövetéssé | nyomkövetésekké |
| terminative | nyomkövetésig | nyomkövetésekig |
| essive-formal | nyomkövetésként | nyomkövetésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nyomkövetésben | nyomkövetésekben |
| superessive | nyomkövetésen | nyomkövetéseken |
| adessive | nyomkövetésnél | nyomkövetéseknél |
| illative | nyomkövetésbe | nyomkövetésekbe |
| sublative | nyomkövetésre | nyomkövetésekre |
| allative | nyomkövetéshez | nyomkövetésekhez |
| elative | nyomkövetésből | nyomkövetésekből |
| delative | nyomkövetésről | nyomkövetésekről |
| ablative | nyomkövetéstől | nyomkövetésektől |
| non-attributive possessive - singular | nyomkövetésé | nyomkövetéseké |
| non-attributive possessive - plural | nyomkövetéséi | nyomkövetésekéi |
| Possessive forms of nyomkövetés | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nyomkövetésem | nyomkövetéseim |
| 2nd person sing. | nyomkövetésed | nyomkövetéseid |
| 3rd person sing. | nyomkövetése | nyomkövetései |
| 1st person plural | nyomkövetésünk | nyomkövetéseink |
| 2nd person plural | nyomkövetésetek | nyomkövetéseitek |
| 3rd person plural | nyomkövetésük | nyomkövetéseik |