nagyzol
Hungarian
Etymology
[1744] nagy (“big”) + -z + -ol (verb-forming suffix)[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒɟzol]
- Hyphenation: nagy‧zol
Verb
nagyzol
- (intransitive) to talk big, boast, brag (to exaggerate one's abilities or achievements)
- Synonyms: henceg, előkelősködik, hivalkodik, nagyra van, nagyokat mond, felvág, adja a bankot, nagy a mellénye
Conjugation
conjugation of nagyzol
Infinitive | nagyzolni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | nagyzolt | |||||||
Present participle | nagyzoló | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | nagyzolva | |||||||
Potential | nagyzolhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | nagyzolok | nagyzolsz | nagyzol | nagyzolunk | nagyzoltok | nagyzolnak |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | nagyzoltam | nagyzoltál | nagyzolt | nagyzoltunk | nagyzoltatok | nagyzoltak | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | nagyzolnék | nagyzolnál | nagyzolna | nagyzolnánk | nagyzolnátok | nagyzolnának |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | nagyzoljak | nagyzolj or nagyzoljál | nagyzoljon | nagyzoljunk | nagyzoljatok | nagyzoljanak |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | nagyzolnom | nagyzolnod | nagyzolnia | nagyzolnunk | nagyzolnotok | nagyzolniuk |
Derived terms
- nagyzolás
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN