nagyszótár
Hungarian
Etymology
nagy (“big, large”) + szótár (“dictionary”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒcsoːtaːr]
- Hyphenation: nagy‧szó‧tár
Noun
nagyszótár (plural nagyszótárak)
- unabridged dictionary, comprehensive dictionary (with approximately more than 100 thousand entries)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyszótár | nagyszótárak |
| accusative | nagyszótárat | nagyszótárakat |
| dative | nagyszótárnak | nagyszótáraknak |
| instrumental | nagyszótárral | nagyszótárakkal |
| causal-final | nagyszótárért | nagyszótárakért |
| translative | nagyszótárrá | nagyszótárakká |
| terminative | nagyszótárig | nagyszótárakig |
| essive-formal | nagyszótárként | nagyszótárakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyszótárban | nagyszótárakban |
| superessive | nagyszótáron | nagyszótárakon |
| adessive | nagyszótárnál | nagyszótáraknál |
| illative | nagyszótárba | nagyszótárakba |
| sublative | nagyszótárra | nagyszótárakra |
| allative | nagyszótárhoz | nagyszótárakhoz |
| elative | nagyszótárból | nagyszótárakból |
| delative | nagyszótárról | nagyszótárakról |
| ablative | nagyszótártól | nagyszótáraktól |
| Possessive forms of nagyszótár | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyszótáram | nagyszótáraim |
| 2nd person sing. | nagyszótárad | nagyszótáraid |
| 3rd person sing. | nagyszótára | nagyszótárai |
| 1st person plural | nagyszótárunk | nagyszótáraink |
| 2nd person plural | nagyszótáratok | nagyszótáraitok |
| 3rd person plural | nagyszótáruk | nagyszótáraik |
Coordinate terms
- kisszótár
- kéziszótár