nagyszájú
Hungarian
Etymology
nagy (“big”) + szájú (“mouthed”), from száj (“mouth”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒcsaːjuː]
- Hyphenation: nagy‧szá‧jú
Adjective
nagyszájú (comparative nagyszájúbb or nagyobb szájú, superlative legnagyszájúbb or legnagyobb szájú)
- (derogatory) loud-mouthed (of someone who talks too much or too loudly)
- Synonym: nagyhangú
- (derogatory) pert, mouthy (talking, replying in an insolent manner)
- Synonyms: feleselő, szájas, nyelves
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyszájú | nagyszájúak |
| accusative | nagyszájút | nagyszájúakat |
| dative | nagyszájúnak | nagyszájúaknak |
| instrumental | nagyszájúval | nagyszájúakkal |
| causal-final | nagyszájúért | nagyszájúakért |
| translative | nagyszájúvá | nagyszájúakká |
| terminative | nagyszájúig | nagyszájúakig |
| essive-formal | nagyszájúként | nagyszájúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyszájúban | nagyszájúakban |
| superessive | nagyszájún | nagyszájúakon |
| adessive | nagyszájúnál | nagyszájúaknál |
| illative | nagyszájúba | nagyszájúakba |
| sublative | nagyszájúra | nagyszájúakra |
| allative | nagyszájúhoz | nagyszájúakhoz |
| elative | nagyszájúból | nagyszájúakból |
| delative | nagyszájúról | nagyszájúakról |
| ablative | nagyszájútól | nagyszájúaktól |
| non-attributive possessive - singular | nagyszájúé | nagyszájúaké |
| non-attributive possessive - plural | nagyszájúéi | nagyszájúakéi |
Derived terms
- nagyszájúan
- nagyszájúság
- nagyszájúskodik
Noun
nagyszájú (plural nagyszájúak)
- loudmouth (one who talks too much or too loudly)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyszájú | nagyszájúk |
| accusative | nagyszájút | nagyszájúkat |
| dative | nagyszájúnak | nagyszájúknak |
| instrumental | nagyszájúval | nagyszájúkkal |
| causal-final | nagyszájúért | nagyszájúkért |
| translative | nagyszájúvá | nagyszájúkká |
| terminative | nagyszájúig | nagyszájúkig |
| essive-formal | nagyszájúként | nagyszájúkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyszájúban | nagyszájúkban |
| superessive | nagyszájún | nagyszájúkon |
| adessive | nagyszájúnál | nagyszájúknál |
| illative | nagyszájúba | nagyszájúkba |
| sublative | nagyszájúra | nagyszájúkra |
| allative | nagyszájúhoz | nagyszájúkhoz |
| elative | nagyszájúból | nagyszájúkból |
| delative | nagyszájúról | nagyszájúkról |
| ablative | nagyszájútól | nagyszájúktól |
| non-attributive possessive - singular | nagyszájúé | nagyszájúké |
| non-attributive possessive - plural | nagyszájúéi | nagyszájúkéi |
| Possessive forms of nagyszájú | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyszájúm | nagyszájúim |
| 2nd person sing. | nagyszájúd | nagyszájúid |
| 3rd person sing. | nagyszájúja | nagyszájúi |
| 1st person plural | nagyszájúnk | nagyszájúink |
| 2nd person plural | nagyszájútok | nagyszájúitok |
| 3rd person plural | nagyszájújuk | nagyszájúik |