nagyhatalom
Hungarian
Etymology
nagy (“great”) + hatalom (“power”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒchɒtɒlom]
- Hyphenation: nagy‧ha‧ta‧lom
Noun
nagyhatalom (plural nagyhatalmak)
- great power (a sovereign state with the ability to exert its influence on a global scale; also used in figurative sense)
- 1907, Géza Gárdonyi, “A zöld szfinksz”, in Átkozott józanság!, Budapest, Singer és Wolfner:
- A véletlen! Micsoda nagyhatalom ez a Földön! Ez intézi a sorsunkat, mint hajó sorsát a szél.
- Chance! What a great power it is on Earth! It manages our fate, just like the wind does the fate of ships.
-
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyhatalom | nagyhatalmak |
| accusative | nagyhatalmat | nagyhatalmakat |
| dative | nagyhatalomnak | nagyhatalmaknak |
| instrumental | nagyhatalommal | nagyhatalmakkal |
| causal-final | nagyhatalomért | nagyhatalmakért |
| translative | nagyhatalommá | nagyhatalmakká |
| terminative | nagyhatalomig | nagyhatalmakig |
| essive-formal | nagyhatalomként | nagyhatalmakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyhatalomban | nagyhatalmakban |
| superessive | nagyhatalmon | nagyhatalmakon |
| adessive | nagyhatalomnál | nagyhatalmaknál |
| illative | nagyhatalomba | nagyhatalmakba |
| sublative | nagyhatalomra | nagyhatalmakra |
| allative | nagyhatalomhoz | nagyhatalmakhoz |
| elative | nagyhatalomból | nagyhatalmakból |
| delative | nagyhatalomról | nagyhatalmakról |
| ablative | nagyhatalomtól | nagyhatalmaktól |
| Possessive forms of nagyhatalom | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyhatalmam | nagyhatalmaim |
| 2nd person sing. | nagyhatalmad | nagyhatalmaid |
| 3rd person sing. | nagyhatalma | nagyhatalmai |
| 1st person plural | nagyhatalmunk | nagyhatalmaink |
| 2nd person plural | nagyhatalmatok | nagyhatalmaitok |
| 3rd person plural | nagyhatalmuk | nagyhatalmaik |