nagyfokú
See also: nagy fokú
Hungarian
Etymology
nagy + fokú
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒcfokuː]
- Hyphenation: nagy‧fo‧kú
Adjective
nagyfokú
- Superseded spelling of nagy fokú.[1]
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyfokú | nagyfokúak |
| accusative | nagyfokút | nagyfokúakat |
| dative | nagyfokúnak | nagyfokúaknak |
| instrumental | nagyfokúval | nagyfokúakkal |
| causal-final | nagyfokúért | nagyfokúakért |
| translative | nagyfokúvá | nagyfokúakká |
| terminative | nagyfokúig | nagyfokúakig |
| essive-formal | nagyfokúként | nagyfokúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyfokúban | nagyfokúakban |
| superessive | nagyfokún | nagyfokúakon |
| adessive | nagyfokúnál | nagyfokúaknál |
| illative | nagyfokúba | nagyfokúakba |
| sublative | nagyfokúra | nagyfokúakra |
| allative | nagyfokúhoz | nagyfokúakhoz |
| elative | nagyfokúból | nagyfokúakból |
| delative | nagyfokúról | nagyfokúakról |
| ablative | nagyfokútól | nagyfokúaktól |
References
- A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás (’The Rules of Hungarian Orthography, 12th edition’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015. →ISBN