nagyfejű
Hungarian
Etymology
nagy (“big”) + fejű (“headed”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈnɒcfɛjyː]
- Hyphenation: nagy‧fe‧jű
Adjective
nagyfejű (not comparable)
- big-headed
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyfejű | nagyfejűek |
| accusative | nagyfejűt | nagyfejűeket |
| dative | nagyfejűnek | nagyfejűeknek |
| instrumental | nagyfejűvel | nagyfejűekkel |
| causal-final | nagyfejűért | nagyfejűekért |
| translative | nagyfejűvé | nagyfejűekké |
| terminative | nagyfejűig | nagyfejűekig |
| essive-formal | nagyfejűként | nagyfejűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyfejűben | nagyfejűekben |
| superessive | nagyfejűn | nagyfejűeken |
| adessive | nagyfejűnél | nagyfejűeknél |
| illative | nagyfejűbe | nagyfejűekbe |
| sublative | nagyfejűre | nagyfejűekre |
| allative | nagyfejűhöz | nagyfejűekhez |
| elative | nagyfejűből | nagyfejűekből |
| delative | nagyfejűről | nagyfejűekről |
| ablative | nagyfejűtől | nagyfejűektől |
Derived terms
- bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű