menetjegy
Hungarian
Etymology
menet (“trip, course, round”) + jegy (“ticket”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛnɛtjɛɟ]
- Hyphenation: me‧net‧jegy
Noun
menetjegy (plural menetjegyek)
- (formal) ticket
- Synonym: jegy
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | menetjegy | menetjegyek |
| accusative | menetjegyet | menetjegyeket |
| dative | menetjegynek | menetjegyeknek |
| instrumental | menetjeggyel | menetjegyekkel |
| causal-final | menetjegyért | menetjegyekért |
| translative | menetjeggyé | menetjegyekké |
| terminative | menetjegyig | menetjegyekig |
| essive-formal | menetjegyként | menetjegyekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | menetjegyben | menetjegyekben |
| superessive | menetjegyen | menetjegyeken |
| adessive | menetjegynél | menetjegyeknél |
| illative | menetjegybe | menetjegyekbe |
| sublative | menetjegyre | menetjegyekre |
| allative | menetjegyhez | menetjegyekhez |
| elative | menetjegyből | menetjegyekből |
| delative | menetjegyről | menetjegyekről |
| ablative | menetjegytől | menetjegyektől |
| non-attributive possessive - singular | menetjegyé | menetjegyeké |
| non-attributive possessive - plural | menetjegyéi | menetjegyekéi |
| Possessive forms of menetjegy | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | menetjegyem | menetjegyeim |
| 2nd person sing. | menetjegyed | menetjegyeid |
| 3rd person sing. | menetjegye | menetjegyei |
| 1st person plural | menetjegyünk | menetjegyeink |
| 2nd person plural | menetjegyetek | menetjegyeitek |
| 3rd person plural | menetjegyük | menetjegyeik |
Derived terms
- menetjegyes
- menetjegyű
Further reading
- menetjegy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN