megvitat

megvitat

Hungarian

Etymology

meg- +‎ vitat

Pronunciation

• IPA^(key): [ ˈmɛɡvitɒt]
• Hyphenation: meg‧vi‧tat
• Rhymes: -ɒt

Verb

megvitat

1. (transitive) to debate, discuss

   Synonym: megbeszél

Conjugation

conjugation of megvitat

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	megvitatok	megvitatsz	megvitat	megvitatunk	megvitattok	megvitatnak
		Def.	megvitatom	megvitatod	megvitatja	megvitatjuk	megvitatjátok	megvitatják
		2nd-p. o.	megvitatlak	―
	Past	Indef.	megvitattam	megvitattál	megvitatott	megvitattunk	megvitattatok	megvitattak
		Def.	megvitattam	megvitattad	megvitatta	megvitattuk	megvitattátok	megvitatták
		2nd-p. o.	megvitattalak	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	megvitatnék	megvitatnál	megvitatna	megvitatnánk	megvitatnátok	megvitatnának
		Def.	megvitatnám	megvitatnád	megvitatná	megvitatnánk	megvitatnátok	megvitatnák
		2nd-p. o.	megvitatnálak	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	megvitassak	megvitass or megvitassál	megvitasson	megvitassunk	megvitassatok	megvitassanak
		Def.	megvitassam	megvitasd or megvitassad	megvitassa	megvitassuk	megvitassátok	megvitassák
		2nd-p. o.	megvitassalak	―
Infinitive	megvitatni		megvitatnom	megvitatnod	megvitatnia	megvitatnunk	megvitatnotok	megvitatniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			megvitatás	megvitató	megvitatott	megvitatandó	megvitatva	megvitathat

Derived terms

• megvitatgat
• megvitatható

 

Further reading

• megvitat in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.