megoldás
Hungarian
Etymology
megold (“to solve”) + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡoldaːʃ]
Audio (file) - Hyphenation: meg‧ol‧dás
Noun
megoldás (plural megoldások)
- solution (answer to a problem)
- Mi a megoldás? ― What is the solution?
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | megoldás | megoldások |
| accusative | megoldást | megoldásokat |
| dative | megoldásnak | megoldásoknak |
| instrumental | megoldással | megoldásokkal |
| causal-final | megoldásért | megoldásokért |
| translative | megoldássá | megoldásokká |
| terminative | megoldásig | megoldásokig |
| essive-formal | megoldásként | megoldásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | megoldásban | megoldásokban |
| superessive | megoldáson | megoldásokon |
| adessive | megoldásnál | megoldásoknál |
| illative | megoldásba | megoldásokba |
| sublative | megoldásra | megoldásokra |
| allative | megoldáshoz | megoldásokhoz |
| elative | megoldásból | megoldásokból |
| delative | megoldásról | megoldásokról |
| ablative | megoldástól | megoldásoktól |
| non-attributive possessive - singular | megoldásé | megoldásoké |
| non-attributive possessive - plural | megoldáséi | megoldásokéi |
| Possessive forms of megoldás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | megoldásom | megoldásaim |
| 2nd person sing. | megoldásod | megoldásaid |
| 3rd person sing. | megoldása | megoldásai |
| 1st person plural | megoldásunk | megoldásaink |
| 2nd person plural | megoldásotok | megoldásaitok |
| 3rd person plural | megoldásuk | megoldásaik |
Derived terms
- megoldási
Compound words
- félmegoldás
- látszatmegoldás
- szükségmegoldás
Further reading
- megoldás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN