meglepettebb
Hungarian
Etymology
meglepett + -ebb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛɡlɛpɛtːɛbː]
- Hyphenation: meg‧le‧pet‧tebb
Adjective
meglepettebb
- comparative degree of meglepett
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | meglepettebb | meglepettebbek |
| accusative | meglepettebbet | meglepettebbeket |
| dative | meglepettebbnek | meglepettebbeknek |
| instrumental | meglepettebbel | meglepettebbekkel |
| causal-final | meglepettebbért | meglepettebbekért |
| translative | meglepettebbé | meglepettebbekké |
| terminative | meglepettebbig | meglepettebbekig |
| essive-formal | meglepettebbként | meglepettebbekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | meglepettebben | meglepettebbekben |
| superessive | meglepettebben | meglepettebbeken |
| adessive | meglepettebbnél | meglepettebbeknél |
| illative | meglepettebbe | meglepettebbekbe |
| sublative | meglepettebbre | meglepettebbekre |
| allative | meglepettebbhez | meglepettebbekhez |
| elative | meglepettebből | meglepettebbekből |
| delative | meglepettebbről | meglepettebbekről |
| ablative | meglepettebbtől | meglepettebbektől |
| non-attributive possessive - singular | meglepettebbé | meglepettebbeké |
| non-attributive possessive - plural | meglepettebbéi | meglepettebbekéi |