meghallgattatik

meghallgattatik

Hungarian

Etymology

meghallgat (“to listen [to]”) +‎ -tatik (passive-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkhɒlɡɒtːɒtik]
• Hyphenation: meg‧hall‧gat‧ta‧tik
• Rhymes: -ɒtik

Verb

meghallgattatik

1. (intransitive, archaic) passive of meghallgat:
   1. to be heard, to be answered, to be hearkened to (literally, “to be listened to”)

      Imáid meghallgattattak. ― Your prayers have been answered.

      Synonyms: meghallgatást nyer, meghallgatásra talál

   2. to be granted a hearing

      Synonym: meghallgatást nyer

      Hallgattassék meg a másik fél (is)! ― Let the other side be heard as well.

Conjugation

conjugation of meghallgattatik

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	meghallgattatom or meghallgattatok	meghallgattatsz	meghallgattatik	meghallgattatunk	meghallgattattok	meghallgattatnak
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	meghallgattattam	meghallgattattál	meghallgattatott	meghallgattattunk	meghallgattattatok	meghallgattattak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	meghallgattatnék	meghallgattatnál	meghallgattatna	meghallgattatnánk	meghallgattatnátok	meghallgattatnának
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	meghallgattassak  or meghallgattassam	meghallgattass or meghallgattassál	meghallgattasson or meghallgattassék	meghallgattassunk	meghallgattassatok	meghallgattassanak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Infinitive	meghallgattatni		meghallgattatnom	meghallgattatnod	meghallgattatnia	meghallgattatnunk	meghallgattatnotok	meghallgattatniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			meghallgattatás	meghallgattató	meghallgattatott	―	meghallgattatva	meghallgattathat