megerőszakol

megerőszakol

Hungarian

Etymology

meg- +‎ erőszakol

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡɛrøːsɒkol]
• Hyphenation: meg‧erő‧sza‧kol

Verb

megerőszakol

1. (transitive) to rape (to force sexual intercourse)

Conjugation

conjugation of megerőszakol

Infinitive			megerőszakolni
Past participle			megerőszakolt
Present participle			megerőszakoló
Future participle			megerőszakolandó
Adverbial participle			megerőszakolva
Potential			megerőszakolhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	megerőszakolok	megerőszakolsz	megerőszakol	megerőszakolunk	megerőszakoltok	megerőszakolnak
		Definite	megerőszakolom én téged/titeket megerőszakollak	megerőszakolod	megerőszakolja	megerőszakoljuk	megerőszakoljátok	megerőszakolják
	Past	Indefinite	megerőszakoltam	megerőszakoltál	megerőszakolt	megerőszakoltunk	megerőszakoltatok	megerőszakoltak
		Definite	megerőszakoltam én téged/titeket megerőszakoltalak	megerőszakoltad	megerőszakolta	megerőszakoltuk	megerőszakoltátok	megerőszakolták
Conditional mood	Present	Indefinite	megerőszakolnék	megerőszakolnál	megerőszakolna	megerőszakolnánk	megerőszakolnátok	megerőszakolnának
		Definite	megerőszakolnám én téged/titeket megerőszakolnálak	megerőszakolnád	megerőszakolná	megerőszakolnánk	megerőszakolnátok	megerőszakolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	megerőszakoljak	megerőszakolj or megerőszakoljál	megerőszakoljon	megerőszakoljunk	megerőszakoljatok	megerőszakoljanak
		Definite	megerőszakoljam én téged/titeket megerőszakoljalak	megerőszakold or megerőszakoljad	megerőszakolja	megerőszakoljuk	megerőszakoljátok	megerőszakolják
Conjugated infinitive			megerőszakolnom	megerőszakolnod	megerőszakolnia	megerőszakolnunk	megerőszakolnotok	megerőszakolniuk

Derived terms

• megerőszakolás