megelégel

megelégel

Hungarian

Etymology

meg- +‎ elégel

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡɛleːɡɛl]
• Hyphenation: meg‧elé‧gel
• Rhymes: -ɛl

Verb

megelégel

1. (transitive) to have enough of something, to be fed up

   Synonyms: elege van, torkig van, megsokall, tele van a hócipője

Conjugation

conjugation of megelégel

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megelégelek	megelégelsz	megelégel	megelégelünk	megelégeltek	megelégelnek
		Def.	megelégelem	megelégeled	megelégeli	megelégeljük	megelégelitek	megelégelik
		2nd-p. o.	megelégellek	―
	Past	Indef.	megelégeltem	megelégeltél	megelégelt	megelégeltünk	megelégeltetek	megelégeltek
		Def.	megelégeltem	megelégelted	megelégelte	megelégeltük	megelégeltétek	megelégelték
		2nd-p. o.	megelégeltelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megelégelnék	megelégelnél	megelégelne	megelégelnénk	megelégelnétek	megelégelnének
		Def.	megelégelném	megelégelnéd	megelégelné	megelégelnénk (or megelégelnők)	megelégelnétek	megelégelnék
		2nd-p. o.	megelégelnélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megelégeljek	megelégelj or megelégeljél	megelégeljen	megelégeljünk	megelégeljetek	megelégeljenek
		Def.	megelégeljem	megelégeld or megelégeljed	megelégelje	megelégeljük	megelégeljétek	megelégeljék
		2nd-p. o.	megelégeljelek	―
Infinitive	megelégelni		megelégelnem	megelégelned	megelégelnie	megelégelnünk	megelégelnetek	megelégelniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			megelégelés	megelégelő	megelégelt	megelégelendő	megelégelve	megelégelhet

Further reading

• megelégel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN