megcsinál
Hungarian
Etymology
meg- + csinál
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɛkt͡ʃinaːl]
- Hyphenation: meg‧csi‧nál
Verb
megcsinál
- (transitive) to do, to make, to prepare
- (transitive) to repair, to mend, to fix
Conjugation
conjugation of megcsinál
| Infinitive | megcsinálni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | megcsinált | |||||||
| Present participle | megcsináló | |||||||
| Future participle | megcsinálandó | |||||||
| Adverbial participle | megcsinálva | |||||||
| Potential | megcsinálhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | megcsinálok | megcsinálsz | megcsinál | megcsinálunk | megcsináltok | megcsinálnak |
| Definite | megcsinálom én téged/titeket megcsinállak | megcsinálod | megcsinálja | megcsináljuk | megcsináljátok | megcsinálják | ||
| Past | Indefinite | megcsináltam | megcsináltál | megcsinált | megcsináltunk | megcsináltatok | megcsináltak | |
| Definite | megcsináltam én téged/titeket megcsináltalak | megcsináltad | megcsinálta | megcsináltuk | megcsináltátok | megcsinálták | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | megcsinálnék | megcsinálnál | megcsinálna | megcsinálnánk | megcsinálnátok | megcsinálnának |
| Definite | megcsinálnám én téged/titeket megcsinálnálak | megcsinálnád | megcsinálná | megcsinálnánk | megcsinálnátok | megcsinálnák | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | megcsináljak | megcsinálj or megcsináljál | megcsináljon | megcsináljunk | megcsináljatok | megcsináljanak |
| Definite | megcsináljam én téged/titeket megcsináljalak | megcsináld or megcsináljad | megcsinálja | megcsináljuk | megcsináljátok | megcsinálják | ||
| Conjugated infinitive | megcsinálnom | megcsinálnod | megcsinálnia | megcsinálnunk | megcsinálnotok | megcsinálniuk | ||