martalék
Hungarian
Etymology
From the verb mar (“to bite”) + -alék (noun-forming suffix).[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɒrtɒleːk]
- Hyphenation: mar‧ta‧lék
Noun
martalék (plural martalékok)
- (archaic, literary) booty, plunder
- Synonyms: zsákmány, préda
- (literary, figuratively) prey, victim
- A ház a lángok martaléka lett. ― The house was consumed by flames. (literally, “The house became the prey of flames.”)
- Synonym: áldozat
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | martalék | martalékok |
| accusative | martalékot | martalékokat |
| dative | martaléknak | martalékoknak |
| instrumental | martalékkal | martalékokkal |
| causal-final | martalékért | martalékokért |
| translative | martalékká | martalékokká |
| terminative | martalékig | martalékokig |
| essive-formal | martalékként | martalékokként |
| essive-modal | martalékul | — |
| inessive | martalékban | martalékokban |
| superessive | martalékon | martalékokon |
| adessive | martaléknál | martalékoknál |
| illative | martalékba | martalékokba |
| sublative | martalékra | martalékokra |
| allative | martalékhoz | martalékokhoz |
| elative | martalékból | martalékokból |
| delative | martalékról | martalékokról |
| ablative | martaléktól | martalékoktól |
| Possessive forms of martalék | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | martalékom | martalékaim |
| 2nd person sing. | martalékod | martalékaid |
| 3rd person sing. | martaléka | martalékai |
| 1st person plural | martalékunk | martalékaink |
| 2nd person plural | martalékotok | martalékaitok |
| 3rd person plural | martalékuk | martalékaik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN