makacs

makacs

Hungarian

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒkɒt͡ʃ]
• Hyphenation: ma‧kacs

Adjective

makacs (comparative makacsabb, superlative legmakacsabb)

1. stubborn (refusing to move or change one's opinion)

   Synonyms: konok, nyakas

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	makacs	makacsok
accusative	makacsot	makacsokat
dative	makacsnak	makacsoknak
instrumental	makaccsal	makacsokkal
causal-final	makacsért	makacsokért
translative	makaccsá	makacsokká
terminative	makacsig	makacsokig
essive-formal	makacsként	makacsokként
essive-modal	makacsul	—
inessive	makacsban	makacsokban
superessive	makacson	makacsokon
adessive	makacsnál	makacsoknál
illative	makacsba	makacsokba
sublative	makacsra	makacsokra
allative	makacshoz	makacsokhoz
elative	makacsból	makacsokból
delative	makacsról	makacsokról
ablative	makacstól	makacsoktól

or

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	makacs	makacsak
accusative	makacsat	makacsakat
dative	makacsnak	makacsaknak
instrumental	makaccsal	makacsakkal
causal-final	makacsért	makacsakért
translative	makaccsá	makacsakká
terminative	makacsig	makacsakig
essive-formal	makacsként	makacsakként
essive-modal	makacsul	—
inessive	makacsban	makacsakban
superessive	makacson	makacsakon
adessive	makacsnál	makacsaknál
illative	makacsba	makacsakba
sublative	makacsra	makacsakra
allative	makacshoz	makacsakhoz
elative	makacsból	makacsakból
delative	makacsról	makacsakról
ablative	makacstól	makacsaktól

Derived terms

• makacskodik
• makacsság
• makacsul

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN