magáz
Hungarian
Etymology
maga + -z. First attested in 1821. [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈmɒɡaːz]
- Hyphenation: ma‧gáz
Verb
magáz
- (transitive) to address someone formally; to use the formal maga form
Conjugation
conjugation of magáz
| Infinitive | magázni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | magázott | |||||||
| Present participle | magázó | |||||||
| Future participle | magázandó | |||||||
| Adverbial participle | magázva | |||||||
| Potential | magázhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | magázok | magázol | magáz | magázunk | magáztok | magáznak |
| Definite | magázom én téged/titeket magázlak | magázod | magázza | magázzuk | magázzátok | magázzák | ||
| Past | Indefinite | magáztam | magáztál | magázott | magáztunk | magáztatok | magáztak | |
| Definite | magáztam én téged/titeket magáztalak | magáztad | magázta | magáztuk | magáztátok | magázták | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | magáznék | magáznál | magázna | magáznánk | magáznátok | magáznának |
| Definite | magáznám én téged/titeket magáználak | magáznád | magázná | magáznánk | magáznátok | magáznák | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | magázzak | magázz or magázzál | magázzon | magázzunk | magázzatok | magázzanak |
| Definite | magázzam én téged/titeket magázzalak | magázd or magázzad | magázza | magázzuk | magázzátok | magázzák | ||
| Conjugated infinitive | magáznom | magáznod | magáznia | magáznunk | magáznotok | magázniuk | ||
Derived terms
- magázás
- magázódik
(With verbal prefixes):
- lemagáz
See also
- tegez
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6