lóhát
Hungarian
Etymology
ló (“horse”) + hát (“back”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈloːɦaːt]
- Hyphenation: ló‧hát
Noun
lóhát
- horseback (the back of a horse)
- A futár lóháton érkezett. ― The messenger arrived on horseback.
Declension
Only a few inflected forms are used: lóháton, lóhátra, lóhátról.
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | lóhát | lóhátak |
| accusative | lóhátat | lóhátakat |
| dative | lóhátnak | lóhátaknak |
| instrumental | lóháttal | lóhátakkal |
| causal-final | lóhátért | lóhátakért |
| translative | lóháttá | lóhátakká |
| terminative | lóhátig | lóhátakig |
| essive-formal | lóhátként | lóhátakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | lóhátban | lóhátakban |
| superessive | lóháton | lóhátakon |
| adessive | lóhátnál | lóhátaknál |
| illative | lóhátba | lóhátakba |
| sublative | lóhátra | lóhátakra |
| allative | lóháthoz | lóhátakhoz |
| elative | lóhátból | lóhátakból |
| delative | lóhátról | lóhátakról |
| ablative | lóháttól | lóhátaktól |
| non-attributive possessive - singular | lóháté | lóhátaké |
| non-attributive possessive - plural | lóhátéi | lóhátakéi |
| Possessive forms of lóhát | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | lóhátam | lóhátaim |
| 2nd person sing. | lóhátad | lóhátaid |
| 3rd person sing. | lóháta | lóhátai |
| 1st person plural | lóhátunk | lóhátaink |
| 2nd person plural | lóhátatok | lóhátaitok |
| 3rd person plural | lóhátuk | lóhátaik |
Derived terms
- lóhátról beszél
- lóhátra kap
Further reading
- lóhát in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.