lény
See also: Leny
Hungarian
Etymology
From the le- stem of the verb lesz (“will be”) + -ny (nominal-forming suffix). Created by Mihály Helmeczy during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈleːɲ]
- Hyphenation: lény
Noun
lény (plural lények)
- being (living being)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | lény | lények |
| accusative | lényt | lényeket |
| dative | lénynek | lényeknek |
| instrumental | lénnyel | lényekkel |
| causal-final | lényért | lényekért |
| translative | lénnyé | lényekké |
| terminative | lényig | lényekig |
| essive-formal | lényként | lényekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | lényben | lényekben |
| superessive | lényen | lényeken |
| adessive | lénynél | lényeknél |
| illative | lénybe | lényekbe |
| sublative | lényre | lényekre |
| allative | lényhez | lényekhez |
| elative | lényből | lényekből |
| delative | lényről | lényekről |
| ablative | lénytől | lényektől |
| Possessive forms of lény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | lényem | lényeim |
| 2nd person sing. | lényed | lényeid |
| 3rd person sing. | lénye | lényei |
| 1st person plural | lényünk | lényeink |
| 2nd person plural | lényetek | lényeitek |
| 3rd person plural | lényük | lényeik |
Derived terms
- lényeg
(Compound words):
- élőlény
- űrlény
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN