leíró
Hungarian
Etymology
leír + -ó
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛʲiːroː]
- Hyphenation: le‧í‧ró
Adjective
leíró (not comparable)
- descriptive
Noun
leíró (plural leírók)
- copyist
- portrayer
- (computing) descriptor
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | leíró | leírók |
| accusative | leírót | leírókat |
| dative | leírónak | leíróknak |
| instrumental | leíróval | leírókkal |
| causal-final | leíróért | leírókért |
| translative | leíróvá | leírókká |
| terminative | leíróig | leírókig |
| essive-formal | leíróként | leírókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | leíróban | leírókban |
| superessive | leírón | leírókon |
| adessive | leírónál | leíróknál |
| illative | leíróba | leírókba |
| sublative | leíróra | leírókra |
| allative | leíróhoz | leírókhoz |
| elative | leíróból | leírókból |
| delative | leíróról | leírókról |
| ablative | leírótól | leíróktól |
Verb
leíró
- present participle of leír