levélcím
Hungarian
Etymology
levél (“letter”) + cím (“address”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛveːlt͡siːm]
- Hyphenation: le‧vél‧cím
- Rhymes: -iːm
Noun
levélcím (plural levélcímek)
- postal address (the mailing address of the recipient written on the envelope)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | levélcím | levélcímek |
| accusative | levélcímet | levélcímeket |
| dative | levélcímnek | levélcímeknek |
| instrumental | levélcímmel | levélcímekkel |
| causal-final | levélcímért | levélcímekért |
| translative | levélcímmé | levélcímekké |
| terminative | levélcímig | levélcímekig |
| essive-formal | levélcímként | levélcímekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | levélcímben | levélcímekben |
| superessive | levélcímen | levélcímeken |
| adessive | levélcímnél | levélcímeknél |
| illative | levélcímbe | levélcímekbe |
| sublative | levélcímre | levélcímekre |
| allative | levélcímhez | levélcímekhez |
| elative | levélcímből | levélcímekből |
| delative | levélcímről | levélcímekről |
| ablative | levélcímtől | levélcímektől |
| non-attributive possessive - singular | levélcímé | levélcímeké |
| non-attributive possessive - plural | levélcíméi | levélcímekéi |
| Possessive forms of levélcím | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | levélcímem | levélcímeim |
| 2nd person sing. | levélcímed | levélcímeid |
| 3rd person sing. | levélcíme | levélcímei |
| 1st person plural | levélcímünk | levélcímeink |
| 2nd person plural | levélcímetek | levélcímeitek |
| 3rd person plural | levélcímük | levélcímeik |
Further reading
- levélcím in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN