legszófukarabb
Hungarian
Etymology
leg- + szófukarabb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛksoːfukɒrɒbː]
- Hyphenation: leg‧szó‧fu‧ka‧rabb
Adjective
legszófukarabb
- superlative degree of szófukar
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | legszófukarabb | legszófukarabbak |
| accusative | legszófukarabbat | legszófukarabbakat |
| dative | legszófukarabbnak | legszófukarabbaknak |
| instrumental | legszófukarabbal | legszófukarabbakkal |
| causal-final | legszófukarabbért | legszófukarabbakért |
| translative | legszófukarabbá | legszófukarabbakká |
| terminative | legszófukarabbig | legszófukarabbakig |
| essive-formal | legszófukarabbként | legszófukarabbakként |
| essive-modal | legszófukarabbul | — |
| inessive | legszófukarabban | legszófukarabbakban |
| superessive | legszófukarabbon | legszófukarabbakon |
| adessive | legszófukarabbnál | legszófukarabbaknál |
| illative | legszófukarabba | legszófukarabbakba |
| sublative | legszófukarabbra | legszófukarabbakra |
| allative | legszófukarabbhoz | legszófukarabbakhoz |
| elative | legszófukarabból | legszófukarabbakból |
| delative | legszófukarabbról | legszófukarabbakról |
| ablative | legszófukarabbtól | legszófukarabbaktól |
| non-attributive possessive - singular | legszófukarabbé | legszófukarabbaké |
| non-attributive possessive - plural | legszófukarabbéi | legszófukarabbakéi |