legmeggyőzőbb
Hungarian
Etymology
leg- + meggyőzőbb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛɡmɛɡɟøːzøːbː]
- Hyphenation: leg‧meg‧győ‧zőbb
Adjective
legmeggyőzőbb
- superlative degree of meggyőző
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | legmeggyőzőbb | legmeggyőzőbbek |
| accusative | legmeggyőzőbbet | legmeggyőzőbbeket |
| dative | legmeggyőzőbbnek | legmeggyőzőbbeknek |
| instrumental | legmeggyőzőbbel | legmeggyőzőbbekkel |
| causal-final | legmeggyőzőbbért | legmeggyőzőbbekért |
| translative | legmeggyőzőbbé | legmeggyőzőbbekké |
| terminative | legmeggyőzőbbig | legmeggyőzőbbekig |
| essive-formal | legmeggyőzőbbként | legmeggyőzőbbekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | legmeggyőzőbben | legmeggyőzőbbekben |
| superessive | legmeggyőzőbbön | legmeggyőzőbbeken |
| adessive | legmeggyőzőbbnél | legmeggyőzőbbeknél |
| illative | legmeggyőzőbbe | legmeggyőzőbbekbe |
| sublative | legmeggyőzőbbre | legmeggyőzőbbekre |
| allative | legmeggyőzőbbhöz | legmeggyőzőbbekhez |
| elative | legmeggyőzőbből | legmeggyőzőbbekből |
| delative | legmeggyőzőbbről | legmeggyőzőbbekről |
| ablative | legmeggyőzőbbtől | legmeggyőzőbbektől |
| non-attributive possessive - singular | legmeggyőzőbbé | legmeggyőzőbbeké |
| non-attributive possessive - plural | legmeggyőzőbbéi | legmeggyőzőbbekéi |