legkötelezőbb
Hungarian
Etymology
leg- + kötelezőbb
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛkːøtɛlɛzøːbː]
- Hyphenation: leg‧kö‧te‧le‧zőbb
- Rhymes: -øːbː
Adjective
legkötelezőbb
- superlative degree of kötelező
Declension
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | legkötelezőbb | legkötelezőbbek |
| accusative | legkötelezőbbet | legkötelezőbbeket |
| dative | legkötelezőbbnek | legkötelezőbbeknek |
| instrumental | legkötelezőbbel | legkötelezőbbekkel |
| causal-final | legkötelezőbbért | legkötelezőbbekért |
| translative | legkötelezőbbé | legkötelezőbbekké |
| terminative | legkötelezőbbig | legkötelezőbbekig |
| essive-formal | legkötelezőbbként | legkötelezőbbekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | legkötelezőbben | legkötelezőbbekben |
| superessive | legkötelezőbbön | legkötelezőbbeken |
| adessive | legkötelezőbbnél | legkötelezőbbeknél |
| illative | legkötelezőbbe | legkötelezőbbekbe |
| sublative | legkötelezőbbre | legkötelezőbbekre |
| allative | legkötelezőbbhöz | legkötelezőbbekhez |
| elative | legkötelezőbből | legkötelezőbbekből |
| delative | legkötelezőbbről | legkötelezőbbekről |
| ablative | legkötelezőbbtől | legkötelezőbbektől |
| non-attributive possessive - singular | legkötelezőbbé | legkötelezőbbeké |
| non-attributive possessive - plural | legkötelezőbbéi | legkötelezőbbekéi |