legitimál
Hungarian
Etymology
From German legitimieren, from French légitimer.[1] With the verb-forming suffix -ál.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈlɛɡitimaːl]
- Hyphenation: le‧gi‧ti‧mál
Verb
legitimál
- (transitive) to legitimate, to legitimize
Conjugation
conjugation of legitimál
| Infinitive | legitimálni | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Past participle | legitimált | |||||||
| Present participle | legitimáló | |||||||
| Future participle | legitimálandó | |||||||
| Adverbial participle | legitimálva | |||||||
| Potential | legitimálhat | |||||||
| 1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal | 1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
| Indicative mood | Present | Indefinite | legitimálok | legitimálsz | legitimál | legitimálunk | legitimáltok | legitimálnak |
| Definite | legitimálom én téged/titeket legitimállak | legitimálod | legitimálja | legitimáljuk | legitimáljátok | legitimálják | ||
| Past | Indefinite | legitimáltam | legitimáltál | legitimált | legitimáltunk | legitimáltatok | legitimáltak | |
| Definite | legitimáltam én téged/titeket legitimáltalak | legitimáltad | legitimálta | legitimáltuk | legitimáltátok | legitimálták | ||
| Conditional mood | Present | Indefinite | legitimálnék | legitimálnál | legitimálna | legitimálnánk | legitimálnátok | legitimálnának |
| Definite | legitimálnám én téged/titeket legitimálnálak | legitimálnád | legitimálná | legitimálnánk | legitimálnátok | legitimálnák | ||
| Subjunctive mood | Present | Indefinite | legitimáljak | legitimálj or legitimáljál | legitimáljon | legitimáljunk | legitimáljatok | legitimáljanak |
| Definite | legitimáljam én téged/titeket legitimáljalak | legitimáld or legitimáljad | legitimálja | legitimáljuk | legitimáljátok | legitimálják | ||
| Conjugated infinitive | legitimálnom | legitimálnod | legitimálnia | legitimálnunk | legitimálnotok | legitimálniuk | ||
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN