lebőg

lebőg

Hungarian

Etymology

le- +‎ bőg

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛbøːɡ]
• Hyphenation: le‧bőg
• Rhymes: -øːɡ

Verb

lebőg

1. (transitive, literary, rare) to boo, howl down (to silence someone yelling in a loud, harsh tone)

   Synonyms: lehurrog, elhallgattat

2. (intransitive, slang) to bomb, fall flat on one's face (to fail dismally, to experience defeat)

   Synonyms: leég, felsül, kudarcba fullad

Conjugation

conjugation of lebőg

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	lebőgök	lebőgsz	lebőg	lebőgünk	lebőgtök	lebőgnek
		Def.	lebőgöm	lebőgöd	lebőgi	lebőgjük	lebőgitek	lebőgik
		2nd-p. o.	lebőglek	―
	Past	Indef.	lebőgtem	lebőgtél	lebőgött	lebőgtünk	lebőgtetek	lebőgtek
		Def.	lebőgtem	lebőgted	lebőgte	lebőgtük	lebőgtétek	lebőgték
		2nd-p. o.	lebőgtelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	lebőgnék	lebőgnél	lebőgne	lebőgnénk	lebőgnétek	lebőgnének
		Def.	lebőgném	lebőgnéd	lebőgné	lebőgnénk (or lebőgnők)	lebőgnétek	lebőgnék
		2nd-p. o.	lebőgnélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	lebőgjek	lebőgj or lebőgjél	lebőgjön	lebőgjünk	lebőgjetek	lebőgjenek
		Def.	lebőgjem	lebőgd or lebőgjed	lebőgje	lebőgjük	lebőgjétek	lebőgjék
		2nd-p. o.	lebőgjelek	―
Infinitive	lebőgni		lebőgnöm	lebőgnöd	lebőgnie	lebőgnünk	lebőgnötök	lebőgniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			lebőgés	lebőgő	lebőgött	lebőgendő	lebőgve	lebőghet

Derived terms

• lebőgés

 

Further reading

• lebőg in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN