lapít

lapít

See also: lapit and lāpīt

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *lappɜ (“surface, flat”) + -ít.[1]

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɒpiːt]
• Hyphenation: la‧pít

Verb

lapít

1. (transitive) to make flat, flatten
2. (intransitive, colloquial) to lie low, lie doggo

Conjugation

conjugation of lapít

Infinitive			lapítani
Past participle			lapított
Present participle			lapító
Future participle			lapítandó
Adverbial participle			lapítva
Potential			lapíthat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	lapítok	lapítasz	lapít	lapítunk	lapítotok	lapítanak
		Definite	lapítom én téged/titeket lapítalak	lapítod	lapítja	lapítjuk	lapítjátok	lapítják
	Past	Indefinite	lapítottam	lapítottál	lapított	lapítottunk	lapítottatok	lapítottak
		Definite	lapítottam én téged/titeket lapítottalak	lapítottad	lapította	lapítottuk	lapítottátok	lapították
Conditional mood	Present	Indefinite	lapítanék	lapítanál	lapítana	lapítanánk	lapítanátok	lapítanának
		Definite	lapítanám én téged/titeket lapítanálak	lapítanád	lapítaná	lapítanánk	lapítanátok	lapítanák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	lapítsak	lapíts or lapítsál	lapítson	lapítsunk	lapítsatok	lapítsanak
		Definite	lapítsam én téged/titeket lapítsalak	lapítsd or lapítsad	lapítsa	lapítsuk	lapítsátok	lapítsák
Conjugated infinitive			lapítanom	lapítanod	lapítania	lapítanunk	lapítanotok	lapítaniuk

Derived terms

• lapítás
• lapítgat
• lapítható

(With verbal prefixes):

• belapít
• ellapít
• lelapít
• összelapít
• széjjellapít
• szétlapít

Related terms

• lappang
• lapul

References

1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN