különít

különít

Hungarian

Etymology

From the adjective külön (“separate”) +‎ -ít (“verb-forming suffix”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkyløniːt]
• Hyphenation: kü‧lö‧nít
• Rhymes: -iːt

Verb

különít

1. (transitive) to separate, isolate, segregate, confine, quarantine, appropriate, set apart for (followed by -ra/-re)

   Az anyagot szilárd és folyékony részekre különítjük. ― We separate the material into solid and fluid components.

Conjugation

conjugation of különít

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	különítek	különítesz	különít	különítünk	különítetek	különítenek
		Def.	különítem	különíted	különíti	különítjük	különítitek	különítik
		2nd-p. o.	különítelek	―
	Past	Indef.	különítettem	különítettél	különített	különítettünk	különítettetek	különítettek
		Def.	különítettem	különítetted	különítette	különítettük	különítettétek	különítették
		2nd-p. o.	különítettelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	különítenék	különítenél	különítene	különítenénk	különítenétek	különítenének
		Def.	különíteném	különítenéd	különítené	különítenénk (or különítenők)	különítenétek	különítenék
		2nd-p. o.	különítenélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	különítsek	különíts or különítsél	különítsen	különítsünk	különítsetek	különítsenek
		Def.	különítsem	különítsd or különítsed	különítse	különítsük	különítsétek	különítsék
		2nd-p. o.	különítselek	―
Infinitive	különíteni		különítenem	különítened	különítenie	különítenünk	különítenetek	különíteniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			különítés	különítő	különített	különítendő	különítve	különíthet

Derived terms

• különítmény

(With verbal prefixes):

• elkülönít