külső

külső

Hungarian

Etymology

kül- + -ső

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkylʃøː]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: kül‧ső

Adjective

külső (comparative külsőbb, superlative legkülső or legkülsőbb)

1. outer, outside, exterior, external

   Budapest külső kerületei ― the outer districts of Budapest

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	külső	külsők
accusative	külsőt	külsőket
dative	külsőnek	külsőknek
instrumental	külsővel	külsőkkel
causal-final	külsőért	külsőkért
translative	külsővé	külsőkké
terminative	külsőig	külsőkig
essive-formal	külsőként	külsőkként
essive-modal	—	—
inessive	külsőben	külsőkben
superessive	külsőn	külsőkön
adessive	külsőnél	külsőknél
illative	külsőbe	külsőkbe
sublative	külsőre	külsőkre
allative	külsőhöz	külsőkhöz
elative	külsőből	külsőkből
delative	külsőről	külsőkről
ablative	külsőtől	külsőktől

Derived terms

Expressions

• külső ékcsont
• külső fül
• külső hallójárat

 

Noun

külső (plural külsők)

1. appearance
2. exterior

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	külső	külsők
accusative	külsőt	külsőket
dative	külsőnek	külsőknek
instrumental	külsővel	külsőkkel
causal-final	külsőért	külsőkért
translative	külsővé	külsőkké
terminative	külsőig	külsőkig
essive-formal	külsőként	külsőkként
essive-modal	—	—
inessive	külsőben	külsőkben
superessive	külsőn	külsőkön
adessive	külsőnél	külsőknél
illative	külsőbe	külsőkbe
sublative	külsőre	külsőkre
allative	külsőhöz	külsőkhöz
elative	külsőből	külsőkből
delative	külsőről	külsőkről
ablative	külsőtől	külsőktől

Possessive forms of külső
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	külsőm	külsőim
2nd person sing.	külsőd	külsőid
3rd person sing.	külsője külseje	külsői
1st person plural	külsőnk	külsőink
2nd person plural	külsőtök	külsőitek
3rd person plural	külsőjük külsejük	külsőik