közigazgatás
Hungarian
Etymology
köz (“public”) + igazgatás (“management”) [1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøziɡɒzɡɒtaːʃ]
- Hyphenation: köz‧igaz‧ga‧tás
Noun
közigazgatás
- administration, public administration
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | közigazgatás | közigazgatások |
| accusative | közigazgatást | közigazgatásokat |
| dative | közigazgatásnak | közigazgatásoknak |
| instrumental | közigazgatással | közigazgatásokkal |
| causal-final | közigazgatásért | közigazgatásokért |
| translative | közigazgatássá | közigazgatásokká |
| terminative | közigazgatásig | közigazgatásokig |
| essive-formal | közigazgatásként | közigazgatásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | közigazgatásban | közigazgatásokban |
| superessive | közigazgatáson | közigazgatásokon |
| adessive | közigazgatásnál | közigazgatásoknál |
| illative | közigazgatásba | közigazgatásokba |
| sublative | közigazgatásra | közigazgatásokra |
| allative | közigazgatáshoz | közigazgatásokhoz |
| elative | közigazgatásból | közigazgatásokból |
| delative | közigazgatásról | közigazgatásokról |
| ablative | közigazgatástól | közigazgatásoktól |
| Possessive forms of közigazgatás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | közigazgatásom | közigazgatásaim |
| 2nd person sing. | közigazgatásod | közigazgatásaid |
| 3rd person sing. | közigazgatása | közigazgatásai |
| 1st person plural | közigazgatásunk | közigazgatásaink |
| 2nd person plural | közigazgatásotok | közigazgatásaitok |
| 3rd person plural | közigazgatásuk | közigazgatásaik |
Derived terms
- közigazgatási
References
- Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN