kötelezett
Hungarian
Etymology
kötelez + -ett
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkøtɛlɛzɛtː]
- Hyphenation: kö‧te‧le‧zett
Adjective
kötelezett (comparative kötelezettebb, superlative legkötelezettebb)
- obliged, bound
Derived terms
- kötelezettség
Noun
kötelezett (plural kötelezettek)
- obligor, obligant
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kötelezett | kötelezettek |
| accusative | kötelezettet | kötelezetteket |
| dative | kötelezettnek | kötelezetteknek |
| instrumental | kötelezettel | kötelezettekkel |
| causal-final | kötelezettért | kötelezettekért |
| translative | kötelezetté | kötelezettekké |
| terminative | kötelezettig | kötelezettekig |
| essive-formal | kötelezettként | kötelezettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kötelezettben | kötelezettekben |
| superessive | kötelezetten | kötelezetteken |
| adessive | kötelezettnél | kötelezetteknél |
| illative | kötelezettbe | kötelezettekbe |
| sublative | kötelezettre | kötelezettekre |
| allative | kötelezetthez | kötelezettekhez |
| elative | kötelezettből | kötelezettekből |
| delative | kötelezettről | kötelezettekről |
| ablative | kötelezettől | kötelezettektől |
| Possessive forms of kötelezett | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kötelezettem | kötelezettjeim |
| 2nd person sing. | kötelezetted | kötelezettjeid |
| 3rd person sing. | kötelezettje | kötelezettjei |
| 1st person plural | kötelezettünk | kötelezettjeink |
| 2nd person plural | kötelezettetek | kötelezettjeitek |
| 3rd person plural | kötelezettjük | kötelezettjeik |
Verb
kötelezett
- past participle of kötelez
- third-person singular indicative past indefinite of kötelez